Hangokra ébredtünk hajnalban. Valószínűleg béka volt az egyik, a másik állatot nem ismertem fel (utólag majomra gyanakszom). Olyan ez a hely, mintha a dzsungelben lennénk. Ilyen volt a környék  hajnalban:

1/2 7-re jött a csónak értünk és elindultunk a Mekong- folyó egyik csatornáján az úszó piac felé.

Útközben megálltunk egy "falu"-nál, megnéztük a piacot,

majd ismerkedtünk a helyiek életével:

Tovább mentünk az úszópiachoz. Már a kereskedőknek és a vásárlóknak késő volt, csak a turisták miatt volt csak élet.

Megálltunk megnézni belülről is egy kereskedő hajót. Egy egész család él itt hónapokon keresztül:

És jött a reggeli. A többi túristának mi voltunk a látványosság, míg ettünk, több hajóból is integettek, jó étvágyat kívántak.

Reggeli után egy kisebb csatornához hajóztunk.

Megnéztünk egy rizstészta gyártó üzemet. Ez kicsit különbözött a pár nappal ezelőtt látottól, itt nem a rizsszemekből, hanem rizslisztből indulnak ki. Itt már láttuk, hogyan vágják a rizs lapokat, illetve nemcsak fehér, hanem színes tésztát is gyártanak.

Ismét hajóra szálltunk. Még egy program volt, egy kakaó-farm meglátogatása. A tulajdonos mutatta végig a folyamatot, hogyan lesz a kakaóbabból csokoládé, illetve kakaóvaj. Közben mindent végigkóstolhattunk, természetesen a végterméket is. Hidegen, illetve melegen készült kakaóitalt kaptunk.

A kertben többféle (több színű) kakaófa is volt, és tele volt virággal is.

Elindultunk vissza a szállásra.

Kis pihenés következett, ezt a meleget csak hűvös szobában lehet átvészelni. Estére taxit kértünk, megnézzük Can Tho belvárosát.

5-re jött értünk a taxi, a szállodás fiúk kivitték minket a bekötőútra. Fél óra alatt értünk be a belvárosba. Sétáltunk a folyóparton, már szürkületben is jól nézett ki.

Éppen odaértünk a híres gyalogoshídhoz, amikor felkapcsolták rajta a vilàgítást. Teljes sötétségben biztosan még szebb lehet, de így sem volt csúnya.

Vissza akartunk sétálni a folyóparton, de a magas vízszint miatt a víz ki-kicsapott, így csak a part melletti parkban tudtunk menni.

A folyóparton, egy elegáns étteremben vacsoráztunk. Én ezt ettem:

és ez maradt utána:

Vacsora után végigsétáltunk az éjszakai piacon,  

aztán kipróbáltuk a Grab szolgáltatást. Viszonylag gyorsan sikerült, s néhány perc múlva már bent is ültünk a rendelt autóban. Kb. fele annyiba került, mint a taxi.

Közben néztük a kivilágított várost.

Hazaérve még megkóstoltuk a kakaófarmon vásárolt kakaó cidert (nekem nem ízlett), aztán aludni mentünk. Reggel korán kelünk, mert 7-re jön a busz értünk, ami a kompkikötőbe visz és addig még meg is kell reggeliznünk.