A mai nap Da Nang városát és környékét akarjuk felfedezni. Találtunk tegnap este egy irodát, ami viszonylag elfogadható áron minden látnivalót megmutat, ebéddel együtt. Írtunk nekik, de tegnap már nem válaszoltak. Elvileg 9-kor kezdődne a program, kérdés, hogy itt lesznek-e. Ha nem jönnek, más megoldást kell találnunk.

Reggeli közben kaptuk meg az üzenetet, hogy rendben van, 9-re jönnek értünk.

Érdekes reggeli volt. Zömmel főtt ételek voltak: carbonara spagettitől kezdve a szószos hús/halgolyón át a különböző levesekig. Voltak saláták, paradicsomos bab, gőzgombóc, meg minden, amit fel sem ismertünk. Külön kérésre sütöttek omlettet vagy tükörtojást. Elég érdekesen sikerült összeválogatnom:

Ettünk különféle gyümölcsöket is. A korábban már kóstolt passiógyümölcsön kívül ma megkóstoltam a nem túl bizalomgerjesztő külsejű, konkrétan zöld héjú narancsot és ezt a fogalmam sincs milyen növényt.

A kép jobb felső sarkában. Kívülről úgy néz ki,  mint a zöld dió, az íze olyan talán mint a zöldalma. Egészen finom volt.
Megérkezett a buszunk egy nagyon kedves idegenvezetővel, Vivel. Először egy márványüzembe, boltba mentünk. Csodaszép dolgok voltak, de elég drágán. Sok mindent haza tudtunk volna vinni.

A mai nap első Buddhája is a képek között. (Lesz még sok :))
Ezután a Márvány-hegységhez mentünk, ami egy öt, az alapelemekről (víz, fa, föld, fém, tűz) elnevezett mészkő- és márvány-hegyből álló nevezetesség. Idegenvezetőnk szerint a dzsungelből kijövő sárkány anya itt tette le a tojásait és amikor a kis sárkányok kikeltek, a tojáshéjból hegyek lettek. Egy óra alatt körbesétáltuk a fő látnivalókat a Víz hegyen. Itt található a legszebb buddhista barlangtemplom, valamint márványból faragott szobrokban gyönyörködhetünk a kicsitől a gigantikus méretig. Többszáz lépcső vezet fel a tetejére, egy részét meg lehet spórolni lifttel.
A hegy tetején lévő Non Nuoc pagodában Vi bevitt minket a látogatóktól elzárt területre is.

Íme maga Buddha az egyik hívével:

Közben megkóstoltam a kókuszt is:

Lassan lesétáltunk a hegyről, mentünk ebédelni.
Egy helyi étterembe mentünk, sokféle ételt megkóstoltunk, köztük struccot is.

Az utolsó képen van az étlap. Ebéd után a Csam múzeum következett. Útközben megálltunk Han folyó partján és megnéztük a város fő látványosságát, a Sárkány-hidat.

A csamok egy Indiából származó népcsoport, akik már többszáz éve élnek Vietnám Da Nangtól délre eső részén. Valaha önálló királyság volt, de egy hercegnőért eladták az országot a vieteknek, mindez 1000 éve történt. A régi kultúra emlékeit, főleg kőszobrokat nézegettük, melyeket a hindu vallás ihletett. Valamint némi képet kaptunk az életükről régen és manapság.

A múzeum után már csak 1 program volt, elindultunk a Son Tra (Majom-hegy) félsziget felé. 

Ezen a félszigeten van a Linh Ung Pagoda és a 67 méter magas Lady Buddha szobor. A hegyet mindenhol sűrű erdő borítja, melyben többek között vadon élő majmok, színes madarak, pillangók és sok különleges állatfaj lakik (sajnos mi majmokkal nem találkoztunk, Vi szerint alszanak a nagy melegben). Láttunk viszont egy pici, piros madarat, ami hasonlított a kolibrihez, illetve sok pillangóval is találkoztunk.

Itt az alvó Buddhával találkoztunk, illetve szerzetesnek állt a férjem. 

És íme a Lady Buddha szobor.

Kilátás a városra:

4 óra körül a szállodánál voltunk. Nem tudtunk jobbat kitalálni, mint a tetőn lévő medencében való pancsolás:). 
Nappal is szép a látvány:

Fürdés után pihenés következett, amitől fáradtabbnak éreztük magunkat, mint előtte. A tegnapi sportbárba mentünk és némi kavarodás után mindenki megvacsorázott. 
Természetesen rákot ettem:

Korán kelünk holnap, ezért mindenki hamar lefeküdt.