Reggeli, csomagolás, aztán indulás a reptérre.

A taxi pontos volt, a forgalom sem volt szörnyű, így 40 perc alatt kint voltunk a reptéren. Leadtuk a bőröndöket, nekünk nem is kellett a túlsúly miatt ráfizetni. Pénzt akartunk váltani, így megkerestük a bankos pultokat. Itt érdekes dolog történt velem: a bankos hölgyek előrehozott nőnapot ünnepeltek, fényképezkedtek és engem is beállítottak maguk közé. Még virágcsokrot is nyomtak a kezembe.

Kávéztunk. Itt is kókuszos kávét kértünk, de ez közel sem volt olyan finom, mint amit a kávézóban ittunk Hanoiban.
Lehet, hogy ezzel a géppel megyünk?

A kávézásnál hagytam abba. A repülőnk indulási ideje 12.35-re volt kiírva. Most 13.05 van, néhány perce foglaltuk csak el a helyünket, a bőröndöket még pakolják. Nem tudom, mennyivel később fogunk indulni, be tudja-e hozni a késést útközben.  Csak azért érdekes, mert már lefoglaltuk a taxit Da Nangban. Az ülések kritikán aluliak, megmozdulni sem tudunk. Én is alig férek el, képzeljétek mit él át a férjem! A táskákat is alig tudtuk feltenni,  utastársaink telepakolták a boxokat vietnámi kalappal.  Közel 1 órával később szálltunk fel. A repülők sorban álltak a felszállásnál, egy volt előttünk, 2 már ott állt mögöttünk. A szmog vagy pára miatt nem lehetett fényképezni, pedig biztosan érdekesek lennének a rizsföldek felülről. 

1,5 óra múlva Da Nangban voltunk. Nagy nehezen megkaptuk a bőröndöket. Kicsit sokan voltunk, mivel 2 Hanoiból induló repülő egyszerre szállt le.
Kis kavarodás volt a taxival, amit a szálloda küldött értünk, 1 nagy autó helyett végül 2 normál kocsi jött értünk. Előzetesen a szálloda 300 000 dongot mondott viteldíjnak, de mi kifizettünk a taxisoknak 2 × 150 000-et, majd a szállodának is 300 000-et. Lenyúltak minket?
Néhány kép a városról útközben: 

A szálloda modern és dizájnos, kár, hogy nincs a szobában szekrény, illetve csak 1 bőröndnek van hely.

Jó a kilátás viszont a 7. emeletről.
Rövid szünet után elindultunk felderíteni a környéket, illetve enni valamit. A tengerpartra mentünk, ahol végig sörkertek vannak. Kiválasztottunk egyet. Nem volt olcsó, viszont nem is adtak sokat. 

De szép volt a kilátás a tengerre.

Míg ettünk, besötétedett. 

Mivel volt, aki éhes maradt, beültünk a szállodánk mellett egy büfébe. Söröztünk, koktéloztunk az előzőhöz képest féláron.

Jöttünk fel a lifttel, amikor felmerült bennünk, hogy megnézzük, hol lesz holnap a reggeli. Az étterem a 11. emeleten van, felette van a medence. Felmentünk. Valami csodaszép innen a kilátás. A medence 9-ig van nyitva, lerohantunk fürdőruhát venni. Csak mi voltunk a tetőtéri medencében, koktéloztunk a gyönyörű háttérrel.

Nem mondom, hogy rossz érzés volt. Lehet, hogy jó néha gazdagnak lenni? Legalábbis az itteni viszonyokhoz, fizetésekhez képest.

Fürdés után még lefoglaltuk a következő 4-5 napi programot, próbáltuk bankkártyával kifizetni, de nem sikerült. Szerencsére a programszervező rugalmas, fizethetünk kp-ban is csütörtökön.