Néhány nap múlva 60 éves leszek. Mikor, ha nem most? 10 évvel ezelőtt a születésnapomon műkörmöt csináltattam. Most, hogy 60 leszek, blogot kezdek írni. Sejtelmem sincs, hogyan fog menni, meddig fogom csinálni, egyáltalán lesz-e, aki el fogja olvasni, de megpróbálom.

Szeretek utazni, még az sem rettent el, ha több órát kell is kocsiban ülni. Férjemmel, barátainkkal együtt szeretek új helyekre elmenni, nézni, hogyan élnek az emberek máshol, szeretem az épületeket, tereket, hegyeket, de főleg a tengert. Egy-egy utazásra alaposan fel szoktam készülni, hetekig, hónapokig böngészem a netet, próbálok összeszedni az adott országról, városról minden fellelhető információt. Aztán mindent, amit találtam, összeszerkesztem. Egy-egy leírás néha több, mint 100 oldal is szokott lenni. De eddig még nem jutottam ki Európából!

Gondolom, másnak is mérföldkő a 60. év. Hát, nem vagy már annyira fiatal, még ha nem is akarod elhinni. Azt hogy változom (nem öregszem ;)) azon veszem észre, hogy egyre kevesebb templomot akarok megnézni a „hegyen” és úgy tűnik egyre kevésbé bírom a magasságot, még a háztartási létra megmászása is igazi kihívás.

Szóval miért írom ezt a blogot?

A születésnapomon remélhetően felszáll velem\velünk a repülőgép, irány Vietnám!

Hosszas tervezés előzte meg az utunkat. 1 évvel ezelőtt csak abban voltunk biztosak a hasonló korú barátnőimmel, hogy ezt a kerek évfordulót valami nagyszabású úttal kellene megünnepelnünk. A facebookon szembe jött velünk az Ázsia neked hirdetése, ahol Vietnámot, Kambodzsát és Thaiföldet ajánlották 2 hetes úton. Kicsit változtattunk rajta: 3 hét, csak Vietnám! Északra, Hanoiba érkezünk, délről, Saigonból jövünk haza. Mindezt úgy, hogy nem csoportos utazásra megyünk, a 3 hetes túránkat idegenvezetés nélkül, városonként 1-1 „ismerős” telefonszámával felszerelkezve fogjuk megtenni.

Repülőjegyeink, szállásaink lefoglalva, indulhatunk!