2026. 01. 20. Kedd
Gyorsan itt voltunk a reptéren. Viszonylag gyorsan fel adtuk a nagy bőröndöket, aztán jött a biztonsági átvilágítás. Nem én lettem volna, ha minden simán megy. Csak az én táskámat szúrták ki, nyitották fel. El nem tudtam képzelni, mit látnak benne tiltottat. Miután jó alaposan áttúrta a tiszt, a hátizsákomban megtalálta, amit keresett: a vérnyomáscsökkentő gyógyszereim voltak az emberiségre veszélyesek. Hát lefutott rajtam minden, főleg, hogy előtte arról beszélgettünk, mikor dolgoztam utoljára, maradhatott-e a ruhámon, hajamon valami.

Elindultunk a kapu felé.  Egy nagyon érdekes installációt fedeztünk fel, eddig még nem láttuk.  Oldalról csak összedobált tárgyaknak látszik, de szemből Liszt Ferenc arcmása látható.

Kis várakozás után már a gépen ültünk. Nagyon flottul ment minden.  Ahogy mentünk a helyünkre, magyarul köszönt az egyik steward, majd a helyünkön is egy magyar stewardes fogadott. Még a sapkáját is odaadta egy fénykép erejéig.

Talán 1/2 órája repülhettünk, amikor hangosan kiabáltak néhány sorral mögöttünk. Egyik utastársunk lett rosszul, elájult, a személyzet mindent megtett, hogy jobban legyen (Oxigént kellett neki adni, még jó, hogy éppen volt egy magyar doktornő az utasok között). Később megtudtam, hogy éhgyomorra alkoholt fogyasztott, + az izgalom, ez okozhatta a rosszullétet.

Hegyek felett repültünk, Románia és Bulgária határán lehetünk.Elhagyjuk a szárazföldet Görögországban, kb. Kavala magasságában.Fél útnál jártunk, amikor hozták a vacsorát.Vacsora után sétáltam egy kicsit, már amennyire a hely szűkössége engedte. Nem nagyon kellett bajlódni az angollal, szerintem a gép fele magyar. Később kaptunk még jégkrémet, sós-karamellás pattogatott kukoricát, innivalót. Véletlenül kinéztem az ablakon, épp egy kivilágított leszállópályát hagytunk el. Sajnos fotó nem készült, lemaradtam róla. Átrepültünk néhány szépen kivilágított város felett.

Hamarosan Dubai felett jártunk. Hatalmas város, teljesen kivilágítva. Minden út, minden ház. Több szintes autópályák. Sajnos a képek kicsit elmosódottak, az ablak miatt nem lehetett jól fotózni.

A reptér lehet, hogy hatalmas,  nem sokat láttunk belőle,  a tranzit gyorsan meg volt, a szingapúri repülőhöz a beszállás nagyon közel volt. Kb. 2 órát kell majd itt várnunk.
Meg kell állapítanom, hogy mindegy Európában vagy Ázsiában vagy, a női mosdónál ugyanúgy sorba kell állni!
Még egy megállapítás a mosdó kapcsán. Már 2 éve is láttuk Isztanbulban, hogy a mohamedán vallás gyakorlása miatt imahelyek vannak a WC-k környékén. Míg a férfi imádkozóhely külön bejárattal a váróból nyílt, a nőibe a WC-n keresztül lehetett bejutni. Ez az Isztanbuli reptéren nem tűnt fel, nem hátrányos megkülönböztetés ez?

Elszállt az a röpke 2 óra, máris a gépen voltunk. Szingapúr 5850 km, mintegy 6 óra repülés. Ez a gép, bár típusra ugyanaz a  Boeing 777-300, mint az előző (remélem jól írtam, nekem semmit sem mond a megnevezése, meg kellett kérdeznem Zsoltitól), mintha régebbi lenne. Kényelmetlenebbek az ülések, a kijelző szoftvere is vacakabb. A legrosszabb az, hogy nem tudtam a telefonom tölteni, ha sok képet készítek, le fog merülni.
Több, mint 1/2 órás késéssel indultunk és bár nagyon fáradtak voltunk, alig aludtunk. Mire kinyitottam a szemem már reggel volt, sütött a nap, alattunk gyönyörű felhőpaplan az Indiai-óceán felett.

A reggeli választható volt: sajtos omlett, vagy marhahús szójaszósszal és tésztával. Ráhangolódásképpen a tésztás mellett döntöttem.

Finom volt. És fantasztikus volt a joghurt is. Olyan, mint egykor Krétán. (Aki ott volt, tudja miről beszélek. )

Hamarosan elértük Szingapúr partjait., majd a várost is megláttuk, bár eléggé felhőben volt.

2026. 01. 21.  Csütörtök Érkezés Szingapúrba
Sok-sok óra repülés után végre leszállt a gép a világ egyik, ha nem a legdrágább városállamában, 
Szingapúrban.

A migrációellenőrzésen hamar átestünk, s mire odaértünk éppen jöttek a bőröndök.

Néhány szó erről az országról/városról, ahol az első néhány napot töltjük.

Szingapúr, hivatalosan a Szingapúri Köztársaság független ország, törpeállam Ázsia délkeleti részén. Az ország főszigetét északról a 900–1500 méter széles Johori-szoros választja el Malajziától. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Ez a szoros egyben Indonézia felségvizeinek határa is. Az állam nevét a szanszkrit simha, vagyis oroszlán és pura, azaz város szavakból kapta.
Fővárosa: Szingapúr (a 3 városállam egyike Monaco és Vatikánváros mellett)
Államforma: Unitárius parlamentáris köztársaság
Hivatalos nyelv: angol, mandarin, maláj, tamil
Terület	716,1 km²
Pénznem: szingapúri dollár (SGD)
A kis területű ország legnagyobb része síkság, és csak pár szigethegy emelkedik ki felszínén. A sekély parti sáv feltöltésével a sziget területét folyamatosan növelik.
A feltöltésnek az volt az ára, hogy eltűntek a jellegzetes trópusi mangroveerdők. A városias képet mutató országban amúgy sem maradt meg sok az eredeti növénytakaróból. Szingapúr területének mindössze 5%-án burjánzik mind a mai napig a trópusi esőerdő. Saját vízforrása alig van, így a sziget egyetlen édesvízkészlete az esővíz, amelyet több víztározó gyűjt össze. Területének több mint fele beépített terület. 
A hőmérséklet Szingapúrban egész évben nagyon magas, még éjjel sem süllyed 20 °C alá, napközben pedig állandóan 30 °C fölött van. Folyamatosan nagyon magas a páratartalom, a városállam majdnem egyenlítőn fekszik. A legtöbb csapadék novembertől januárig esik, de a legszárazabb hónapokban is gyakran fordul elő csapadék. 
A Budapestnél alig nagyobb városban közel 6 millióan élnek. A kínai származású szingapúriak alkotják a szigetállam lakosságának legnagyobb részét, mintegy 75,2%-át. A maláj 13,6%, az indiai származásúak pedig a szingapúri lakosság 8,8%-át teszik ki. Az eurázsiai szingapúriak és más kisebb etnikai csoportok, mint az arabok, zsidók, thaiok, japánok és európaiak a társadalom 2,4%-át alkotják. Szingapúrban a buddhizmus a legelterjedtebb vallás (főleg a mahájána ága), amelyet kb. a népesség 33%-a gyakorol. Szintén nagy számban vannak jelen keresztények (18%), majd az iszlám-hívők (15%) és a hinduk (5,1%). 
Egy 2024-es nemzetközi rangsorban Szingapúrt tüntették fel a világ második legdrágább városának (Zürich az első). A fogyasztói árak átlagosan a magyarországi árak duplája, viszont a havi átlagos nettó fizetés a magyarországi fizetéseknek több mint a négyszerese. 
A világon az egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel büszkélkedő kis államban szigorú törvények védik a környezetet, és súlyos büntetést szabhatnak ki arra, aki közterületen szemetel, köpköd, cigarettázik, eszik, rágógumizik, nem a kijelölt helyen megy át az úttesten vagy akár nem öblíti le a WC-t a nyilvános illemhelyen. A vesszőzés valójában még mindig legális büntetési forma Szingapúrban. Rongálásért ez jár.
Részben a nagy szigor miatt, a világon Szingapúrban követik el a legkevesebb bűncselekményt. A közvélemény általában támogatja az ország szigorú törvényeit. Egyetértenek a drogcsempészeket sújtó halálbüntetéssel, a pornográfia tilalmával és a politikai véleménynyilvánítás korlátozásával – cserébe virágzó gazdasági körülmények között élhetnek. A szex különböző formáinak tilalma azonban nem találkozik a lakosság akaratával. Szingapúrban érdekes módon nyílt és törvényes a prostitúció. A legnépszerűbb sétálóutcában például az ékszerboltok, vegytisztító szolgáltatások és butikok között helyet kapnak az eszkortszolgálatok irodái is. A liftekben Szingapúrban van vizelet érzékelő készülék, és ha szagot érzékel, akkor a rendőrség kiérkezéséig bezárja az ajtókat. Szingapúrban törvényt fogadtak el, amely tiltja a liftekben való vizelést.
Szingapúr szenvedélyesen szereti a vécéket. A szingapúri kormány ENSZ-határozatot terjesztett elő, hogy november 19-ét nyilvánítsák a vécék világnapjává. Ez nemcsak 122 másik ország támogatását kapta meg, hanem 2001. november 19-én Szingapúrban megalakult a World Toilet Organization (WC Világszervezet).
A városállam az első helyen áll az államfőjének adott fizetés tekintetében. A szingapúri miniszterelnök fizetése négyszerese annak, amit az amerikai elnök keres. A lakosság 17%-a, vagyis minden hatodik ember rendelkezik 1 millió dolláros vagy annál nagyobb vagyonnal, ami a legmagasabb a világon.
Az apró városállam a legkevésbé korrupt Ázsiában és az 5. legkevésbé korrupt ország a világon.
Singapurát a maláj hagyományok szerint Srivijaya, a szumátrai herceg alapította 1299-ben. A herceg dacolva a viharos tengerrel eljutott a szigetre, ahol egy oroszlánt látott. A herceg ezt pozitív jelként fogta fel és Temasek szigetén megalakította a Singapura (Oroszlán Városa) nevű települést. Oroszlánok a szigeten sohasem éltek és amit látott valószinűleg tigris volt. 
A hercegi uralmat a XIV. században megdöntötték, a Sziámi Királyság, majd a Malakkai Szultanátus birtokába került. A következő évszázadban megjelentek partjainál az európai hajók. A portugálok felkelést robbantottak ki a malájok ellen, amelyben 1617-ben porig égett a cölöpházakból álló városka. A portugálok sem tudták azonban megtartani a szigetet hosszú ideig, a 17. század elején a hollandok kezére került. A nagyhatalmi huzavonából végül Nagy-Britannia került ki győztesen.  Egyre fontosabb kikötőként, 1832-ben a közeli brit területek központja, majd 1867-ben önálló brit koronagyarmat lett. Az első világháború után brit katonai támaszpont létesült itt, ennek ellenére a második világháborúban 1942. február 15-én a japán csapatok a szingapúri csatában elfoglalták a szigetet, és egészen a japán kapitulációig, 1945 szeptemberéig tartották megszállva. A britek 1963-ban Szingapúrt Malajziának adták, majd Szingapúr demokratikus szavazással kilépett Malajziából, így a városállam 1965-ben szuverén országgá vált.