2026. 01. 30. Péntek
Ezt a leírást találtam róla:
A Khao Sok Nemzeti Park egy hihetetlenül gyönyörű és hatalmas hely, amit érdemes meglátogatni. Ez a bolygó egyik legrégebbi esőerdője. Az egzotikus vadvilág és a fenséges tó együttesen felejthetetlen utazást ígér. A park két fő területtel rendelkezik: a Khao Sok faluban található központtal és a Cheow Lan-tóval (67 km-re a központtól), amely tutajházairól, vízeséseiről, barlangjairól, ösvényeiről és festői kilátópontjairól híres.
Miért érdemes Khao Sokot meglátogatni?
Khao Soknak a listád élén kell lennie, ha igazi trópusi dzsungel élményre vágysz. A terület szépségét szavakkal vagy videóval nem lehet leírni. Egyfajta energia járja át a területet, ami megérinti a lelkedet. Az epikus mészkősziklák, a csodálatos tó, a vadvilág gazdagsága és az általános nyugalom egyszerűen felbecsülhetetlen. Khao Sok általában a látogatók egyik legfontosabb látnivalója – ennyi elég is. Hatalmas mészkőhegyek, számtalan kis folyó, mély völgyek, barlangok, majmok, egzotikus madarak és még sok minden más található itt! Khao Sok ritka növény- és állatvilágnak ad otthont, mint például szarvascsőrű madarak, gibbonok és elefántok. Egyesek szerint tigrisek és ázsiai fekete medvék is barangolnak a környéken (bár nagyon ritkán). Khao Sok híres Surat Thani tartomány szimbolikus virágáról, a hatalmas rafflesia virágról (Rafflesia kerrii) is. A virág akár 70-80 cm átmérőjű is lehet, és csak október és december környékén virágzik.
Meglátjuk, milyen a valóságban.
Hát nem egészen úgy indult a reggel, ahogy szerettük volna. Mi pontosan 6-kor ott voltunk a recepción, felvettük a nem túl bőséges reggelit és vártuk Joe-t. 6 óra 8 perckor jött egy kocsi, ami szemmel láthatóan szinte tele volt. Nagy nehezen még minket is beszállítottak, vagy szétültetve a párokat, vagy a legkevésbé kényelmes pótülésre ültetve. Ráadásul több, mint 2 órás az út! Öröm lesz ilyen kényelmetlenül utazni.
Sötétben indultunk, fokozatosan világosodott ki, majd kelt fel a nap. Mentünk a hegyek felé, egyre szebb és érdekesebb a környék. Elefántot is láttam az út mellett, de későn vettem észre, hogy, lefotózhassam. Helyette itt egy tehén.
Amikor a tóhoz értünk csináltunk felülről 1-2 képet a tóról, majd hajóra szálltunk.
Tényleg szerencsénk volt a korai keléssel, csak néhány hajó volt a távon, jól lehetett fotózni. Volt mit! Smaragdzöld víz, körülötte furcsa formájú hegyek. Egyiken zöld növényzet, másik teljesen kopár. A mészkősziklák egyike-másika olyan mintha kívülről cseppkövek lennének rajta.Itt-ott barlangok, lyukak a fekete-fehér sziklában.
Egy jellegzetes sziklaformációnál megállt a hajó, fotózkodni lehetett. Pont időben, mert mögöttünk már sorba álltak a hajók, várva a helyre.
A következő megállónál kiszálltunk, tettünk egy kis sétát a „dzsungelben”. Hatalmas kiterjedésű bambuszok, magas fák rátekeredett indákkal. Kis vízesés, tavacskák. Élőlényeket nem igazán láttunk. 1-2 hal a tavacskában.
Tarzan és Jane:
Ismét hajóra szálltunk, teljesen sebességgel száguldottunk visszafelé. Egy úszó szigetnél álltunk meg, ahol ebédeltünk. 2 étterem várja a csónakokból kiszálló vendégeket, előre leszervezetten, mindenki ugyanazt eszi. Volt sült hal, csikehús zöldségekkel, rizzsel, salátával. A végén gyümölcsöt is kaptunk. Az úszó szigethez bungallók is tartoznak, ha valaki reggel a tavon szeretne ébredni, megteheti.
Bár gyönyörű volt a víz, nem fürödtünk, elég kevés szabadidőt kaptunk. Egyébként csak mentőmellényben lehetett úszni.
Elindultunk vissza a kikötőbe. Olyan gyorsan ment a csónak, hogy teljesen vizesek lettünk a vízpermettől.
Kocsiba szálltunk és elmentünk egy szent barlangba (Kaew cave). A barlang bejárata előtt arany Buddhák sora, meg 2 ülő szerzetes szobra.
Bent a barlangban volt a szentély, itt-ott némi cseppkő maradék.
Az egyik kijárat egy kis folyópartra vezetett, ahol a Joe által vásárolt haleledellel lehetett etetni a halakat. Ahogy dobáltunk nekik, szinte kiugrottak a vízből. A víz fölött egy ágon fekete-sárga színű kígyó sütkérezett. Sajnos a képeken nem látszik jól.
Megálltunk útközben banánt venni, mivel megyünk elefántot etetni.
Joe unokatestvére háziállatként tart elefántot, oda mentünk. 1988-ban született, napi 40 kg növényt eszik. Kaptunk 1-1 kosárka banánt, és mindenki etethette az elefántot. Folyamatosan kérte az újabb és újabb falatokat, közben prüszkölt az ormányával, tiszta nedves lett a kezem. Olyan bátrak lettünk ezután, hogy az ormányát, arcát is simogattuk.
Kus pihenés után vacsorázni indultunk. Ilyen a környék este:
Jó kis nap volt a mai is!