2026. 02. 14. Szombat

Mivel viszonylag jól tudok menni, és a honlapot olvasva kerekesszéket is tudnak biztosítani, vállalkoztam a királyi palota megnézésére.

A bangkoki Nagy Palota (Grand Palace) Thaiföld legfontosabb kulturális és történelmi jelképe, amely 1782 óta a sziámi (később thai) királyok hivatalos rezidenciája. A lenyűgöző épületegyüttes a Chao Phraya folyó partján fekszik, és számos kormányzati épületnek, valamint a híres Smaragd Buddha templomának ad otthont. Főbb látnivalók

Wat Phra Kaew (Smaragd Buddha temploma): Thaiföld legszentebb buddhista temploma, ahol a jádéból faragott, aranyruhás Buddha-szobrot őrzik.

Chakri Maha Prasat Hall: Az épület különlegessége az olasz reneszánsz stílusú alsó rész és a tradicionális thai tetőszerkezet keveredése.Boromphiman Hall: Egy neoklasszicista stílusú palota, amely külföldi államfők fogadására szolgál.

Grab-bel mentünk csaknem a palota bejáratáig.

Nem is volt olyan vészes a jegyvásárlás, elég gyorsan megkaptuk. A kerekesszék már más tészta volt, hiába volt legalább 20 db a bejáratnál, csak nagyon nehezen, „becs’ szó, hogy visszahozom”-ra kapta csak meg Zsolti, valamilyen felső vezető jóváhagyás után. Míg a székre vártunk, nézelődünk.

Székbe ültem és elindultunk a palota-együttes megtekintésre.

Átmentünk egy kapun és belül egy csoda várt: mindenütt ragyogó arany, szikrázó tükörcsempék, villódzó kerámia berakások. Azt sem tudtam, merre kapham a fejemet. Nagyon furcsa volt mindent ebből a perspektívából nézni.

Kint hagyva a széket, a Wat Phra Kaew-ba is be tudtam menni, a Smaragd Buddhát megnézni.

Wat Phra Kaew, népszerűbb nevén a Smaragd Buddha temploma, Thaiföld legszentebb buddhista temploma. Bangkok történelmi központjában, a Nagy Palota (Grand Palace) komplexumán belül található.

Főbb jellemzők és látnivalók

A Smaragd Buddha: A templom legfontosabb kincse egy egyetlen tömbből kifaragott, sötétzöld jáde szobor (a neve ellenére nem smaragd). Csak a thaiföldi király érintheti meg, aki évente háromszor, az évszakok változásakor ünnepélyesen kicseréli a szobor arany ruháját.

Építészet: A templomkomplexum a thaiföldi vallási építészet csúcspontja, díszes falfestményekkel, aranyozott sztúpákkal és mitikus lények (például a bejáratot őrző óriás Jakshák) szobraival.

Ramakien falfestmények: A belső udvart körülvevő galéria falain 178 jelenet látható, amelyek a hindu Rámájana eposz thaiföldi változatát örökítik meg.

Sajnos, nem lehetett fotózni, pedig lett volna mit! A falakon mindenütt freskók, ami Thaiföld történetét mutatta be, középen a nem túl nagy Buddha. Az egész egy kicsit a Sixtus-i kápolnára emlékeztetett. Főleg a látogatók számát tekintve. Letöltöttem néhány képet a netről a belső rész bemutatásához.

Ezután mentünk erre-arra, felmentem egy másik gyönyörű épülethez is. Annyi szépség volt, hogy csak a fejemet kapkodtam.

Elindultunk kifelé, egy festményekkel, freskókkal teli árkádos folyosón. Ahogy kivettem, a képek a palotát és a hozzá kapcsolódó történeteket ábrázolták.

Kimentünk a belső palotából, elindultunk kifelé. Közben láttuk a tényleges palotát, illetve egy épületet, ami a novemberben elhunyt királynő életéről szólt.

Rengeteg katonát láttunk, fiatalokat, de nagyon öregeket is. Voltak alacsony rangban lévők, de találkoztunk egy golfkocsival, ami talán tábornokokat vihetett, mindenesetre sok arany volt a vállapjukon.

Leadtuk a tolószéket, fogtunk 2 tuk-tukot és mentünk a Wat Pho templomba, megnézni a Fekvő Buddhát.

A Wat Pho (hivatalos nevén Wat Phra Chetuphon Wimon Mangkhalaram) Bangkok egyik legrégebbi és legnagyobb királyi templomkomplexuma, amely közvetlenül a Nagy Palota mellett található. Leginkább a Fekvő Buddha templomaként és a hagyományos thai masszázs szülőhelyeként ismert.

Főbb látnivalók

A Fekvő Buddha: A templom központi eleme egy hatalmas, aranyozott szobor, amely 46 méter hosszú és 15 méter magas. Talpát 108 szerencsét hozó szimbólum díszíti, amelyeket gyöngyház berakással készítettek.

A thai masszázs bölcsője: Ez volt Thaiföld első nyilvános egyeteme. Ma is itt működik az ország legnevesebb masszázisiskolája, ahol a látogatók ki is próbálhatják a hagyományos kezeléseket.

Építészet: A komplexumban található Thaiföld legnagyobb Buddha-szobor gyűjteménye és több mint 90 díszes chedi (sztúpa), amelyeket színes kerámiavirágok borítanak.

Itt sajnos nem volt tolószék, így sétálnom kellett.

A Fekvő Buddha természetesen a templom másik végén volt.

Hangos zene, díszítés és iszonyú nagy tömeg volt a szentély környékén.

Azért csak bejutottunk és a Buddhát is megnéztük. Mellette sétálva nem igazán látszik a mérete, mert csak darabokban látható, csak azt a részét látod, ahol éppen vagy.

A lába gyöngyházzal van kirakva, de ez sem igazán látszik, ha közel nem mész, és nekem a megközelítése a tömeg miatt majdnem lehetetlen volt.

A visszaút is csak a templomon át lehetséges, hosszasan nézheted a szobor hátát. Volt viszont egy érdekes szertartás: sok-sok aprópénzt/érmét lehetett vásárolni, és ezeket különböző üst-szerű edényekbe dobálták, úgy láttam egyesével.

Itt egy kép az egész szoborról:

Ezután grab-bal visszajöttünk a szállodába és estig pihentünk.

Elindultunk megnézni a Kínai negyedet. Hát nem gondoltunk bele, mire vállalkoztunk. Iszonyatosan mennyiségű ember mindenütt. Szó szerint lépni sem lehetett. Az út közepén mennek az autók, kordonnal el van különítve egy sáv a gyalogosoknak, mivel a járdát elfoglalják a különféle árusok, kifőzdék. A gyalogosoknak szánt részt még kell osztani a motorosokkal is.

Hamar elegem lett az egészből, nem hogy fájó, begipszelt lábbal, ezt normális állapotban sem lehet kibírni. Mi lehet itt, ha igazi holdújév van? (Az AI szerint a nemzeti gyászra való tekintettel lemondták a rendezvényt.) Zsoltival beszálltunk az első szabad tuk-tuk-ba és visszamentünk a szállodába.