2026. 01. 26. Hétfő

Korán keltünk, a napkelte már az étteremben ért minket.

Gyors reggeli, aztán indulás a kirándulás találkozási pontjára. Közben benéztünk egy bevásárlóközpont aulájába.

Néhány perc múlva megérkezett a buszunk. Nem volt teltház, de voltunk néhányan. Csak leghátul volt hely. Egy nepáli származású férfi volt az idegenvezető. Mondta, hogy a Batu Cave templomot délután fogjuk megnézni. Először egy kínai templomba mentünk. Nagyon szép volt, külön érdekesség volt az esküvői szertartások helyszíne.

Ez az egyik legrégebbibb, és egyben legnagyobb buddhista templom Délkelet-Ázsiában. A hatszintes, szebbnél-szebb különleges díszítésekkel és faragványokkal teli templom egy csodás építészeti alkotás. A vörös pillérek és a pagodatetők hagyományos megjelenést adnak a templomnak, belül pedig egy hatalmas imaterem található, három oltárral.

A következő megálló a maláj nemzeti múzeum volt, amit kívülről néztünk meg. A bejáratánál mindkét oldalon színes falfestmény látható. A fehér színt tükörcserepekkel rakták ki. Nem mentünk olyan közel hozzá, hogy ellenőrizni tudjam. A festmény Malajzia jelentős eseményeit tartalmazza, köztük a japán megszállás, az angoloktól való függetlenesedés, a kommunista Kínával való harc idejét.

Az Istana Negara nem más, mint a malajziai király rezidenciája. A terület nem nyilvános, így az év nagy részében le van zárva. Malajzia nemzeti palotája 1928-ban épült, és összesen két szinten több mint húsz különböző díszes terem alkotja. A programunk nem tartalmazta a belső rész meglátogatását, de nem is volt nyitva. Hatalmas tér, messze-messze a díszes kaputól a hagymakupolás palota. A király jelenlétetét, mint Angliában, a felhúzott zászló jelzi. Érdekes a királyválsztás: 9 gazdag, egymással nem rokonsági fokban álló család közül mindig egy a király, akit 5 évre választanak. A király személye így folyton cserélődik.

Az idegenvezető mesélt arról, mi adja Malajzia gazdagságát. Míg korábban az ónbányászat volt a fő bevételi forrás, most főleg a pálmaolajból élnek. Ezenkívül jelentős gumifaültetvények is vannak. Nagyon olcsó a benzin, nagyon olcsón tudnak autót venni, így hatalmas a forgalom az utakon. Ezt most mi is megtapasztaltuk.

A palota után egy fotó erejéig megálltunk az egyik legújabb mecsetnél is. Malajzia 67%-a muzulmán. A mecset esernyő alakú, 20000 ember fér be egyszerre. Sajnos nagyon rosszul lehetett fényképezni.

A II. Világháborús emlékmű következett. Ausztrál katonák emlékére tervezte egy amerikai szobrász.

Benéztünk az óvárosba is. Az első megállónk a Merdeka tér volt, ami Kuala Lumpur szíve. Itt áll egy 19. századi, gyarmati stílusú kormányzati épület, ami a nevét az akkori szultánról, Abdul Samadról kapta. A teret a Függetlenség terének is nevezik, mert 1957-ben kikiáltották Malajzia függetlenségét és itt vonták fel először a 100 méteres rúdra az ország zászlóját. Itt található a Nemzeti Textil múzeum, a Nemzeti Galéria, a Szent Mária katedrális és még sok egyéb fontos épület. A tér tulajdonképpen egy hatalmas füves pálya, amelyet a gyarmati időkben a krikettjátékosok használtak.

A Central Market előtt tett ki a busz minket. Több mint 1 órát kaptunk ebédelésre és a környék nevezetességeibmnek megnézésére. Egy főként indiaiakat kiszolgáló étterembe mentünk. Egészen jókat ettünk, miközben közelről néztük hogyan esznek evőeszköz nélkül, csak a jobb kezükkel a helyiek. (Ők meg minket.)

Ebéd után annyi időnk maradt csak, hogy gyorsan benéztünk a Central Marketbe,

és kívülről megnézzünk egy kínai és egy hindu templomot.

Mielőtt a barlanghoz mentünk volna, egy csokoládéboltba vittek minket. Lehetett többféle csokit kóstolni, köztük tiramisut és epres fehér csokit is. Jók voltak, de nálunk szóba sem jöhetett, hogy veszünk. Mi lenne belőle ebben a hőségben, mire hazaérünk?

Indulás a Batu Cave-hez. Pont jókor jöttünk, mert február 1-től 4 napos fesztivál kezdődik, amire 3,5 millió hindu zarándoklat várnak. Mindenki csak 1 éjszakát fog itt tölteni, de így sem tudom, hogyan fognak elférni. Konténerházakat húznak fel valahová. Itt a templom környékén biztosan nem, itt semmi szabad hely nincs.

A barlangok mindössze 11 km-re fekszenek Kuala Lumpurtól. A barlangokban egy évszázados hindu templom található, számos díszes szoborral. A 140 láb (43 m) magas Sri Murugan szobor a Batu-barlangok bejáratánál található. Ez a legmagasabb hindu istenség szobor az országban, és egyben a 3. legmagasabb a világon.

1890-ben hozták létre az első hindu templomot, ami mára a legnépszerűbb Indián kívüli hindu szentély. A szobrot, és a színes lépcsőből álló látványt messziről is könnyű kiszúrni. Lent is van egy templom.

374 lépcső visz a hegy belsejébe. 17 lépcsőfokonként más színre vannak festve a lépcsőfokok, talán azért, hogy kedvet csináljanak a következő etaphoz. Olyan jó volt 34 fokban lépcsőzni! Szakadt rólunk a víz, de megcsináltuk.

A barlangokhoz vezető 272 lépcsőfok megmászása után a három hatalmas mészkőbarlangot és kisebb, hindu szobrokkal teli barlangot találunk.

A hegy belsejében is van egy templom, de ott is csak mezítláb lehet bemenni. Olyan mocsok és büdös volt odafent (és az egész templom komplexum területén), hogy nem vállaltuk be. (Mi lesz itt, ha itt lesz a 3,5 millió ember?)

A hegy közepe valamikor beomlott, így gondolom adta magát, hogy ez egy szent hely, itt templomot kell építeni.

Visszafelé jöttek a majmok. Először csak 1-1, de utána csapatostul. Már majdnem leértünk, amikor hangosan üvöltött valaki. Mint később kiderült, egy gyerek kezéből kapták ki a vizesflakont, ő ilyedt meg. Más meg akarta az egyiket simogatni, de az állat mérgesen utána kapott.

Sétáltunk még egy kicsit, láttunk valamilyen szertartást: kókuszdiókat dobáltak be egy veremszerű lyukba, és ha több darabra tört, annak nagyon örültek.

Mentünk tovább, egy textilfestő üzembe. Megmutatták, hogyan festik a selymet, sőt, ki is lehetett próbálni. Ki lehetett az, aki festett? Hát én.Voltak késztermékek is, méterben vagy már megvarrva ruhának, sőt képek is voltak. Mindez nagyon drágán.

Utunk végefelé közeledett, az utolsó állomás a Petronas tornyok előtti téren volt, ahol lefotózhattuk a tornyokat.

A Petronas ikertornyokat egy argentin építész tervezte. A tornyok 491 méter magasan emelkednek a malajziai égbe. 1996 és 2004 között a világ legmagasabb épületete volt, ikerépületként ma is az. A Petronas ikertornyok híres malajziai nevezetesség. A nemzeti olajtársaság birtokolja. A torony 88 emelet magas és 32 000 ablakkal rendelkezik. Az ikertornyokat összekötő híd a világ legmagasabb Skybridge hídja. A 41. és 42. emeleten található.

Visszahoztak minket a kiindulópontra, ahonnan visszasétáltunk a szállodába.Rövid pihenő után vacsorázni indultunk. Ma is egy koreai étterem mellett döntöttünk. Kiderült, hogy egy csináld magad ún. hot pot éttermet választottunk. Senki sem akart főzni, ezért erősen gondolkodtunk, mit is csináljunk. Már nem akartunk újabb éttermet keresni, ezért maradtunk. A pincérfiú felajánlotta, hogy megsütik helyettünk. A kiválasztott csirkehúst, kolbászkákat és ananászt a szomszéd asztalnál sütötte egy lány. Finom volt a többiek szerint, mivel én mást ettem. Kicsit meglepődtem, hogy nem levest kaptam, mivel a levesek közül választottam, de finom volt a kiválasztott rizstál.

Vacsora után autóval elvitettük magunkat a KL tower nevű tv-toronyhoz. 60 év felettiek révén jelentős kedvezményt kaptunk, kb. 2/3 áron vettük a belépőt. Felmentünk a 39. emeleten lévő Sky terrace-hez. Ez egy nyitott terasz, ahol üvegkorlát van, de ha kicsit nyújtózkodsz, akkor felette tudsz fényképezni. Ezenkívül lépcsőket is kialakítottak, hogy nyugodtan tudj fotózni. Szép volt a város felülről, nem hallatszik fel a zaj, nem érzed a szagokat, nem látod a szemetet.

Holnap még van egy fél napunk, aztán indulás Thaiföldre.