A kisváros Zeusz lakhelyénél, az Olympus hegy lábánál fekszik. A település Zeusz (Dios) szentélye után kapta elnevezését. Dion vallási központ volt, az ókori macedónok szent helye, akik egy hatalmas oltárt emeltek itt a főisten és lányai tiszteletére. A macedón királyok a Zeusz szentélyt vallási kegyhelyként használták. Többek között Nagy Sándor is itt mutatott be áldozatot, miután legyőzte a perzsákat. A makedón királyok a szent helyek mellett várost emeltek, mely Nagy Sándor idején élte virágkorát, majd újra virágzott az időszámításunk szerinti II. és III. századi római birodalmi megszállás idején, mivel ezek az uralkodók Nagy Sándor tisztelői voltak. Dion utolsó fénykorát a IV. - V. században élte, amikor is egy jelentős földrengés földig rombolta. Az ősi Diont az angol utazó, William Martin Leake fedezte fel 1806-ban, azonban 1928-ig nem indult meg a terület szisztematikus régészeti feltárása, de még a mai napig sem fejeződött be a feltárás. 
A wikipédia szerint van itt egy nagy, Zeusz tiszteletére emelt templom, számos Démétérnek szentelt templom és még az egyiptomi Ízisz szentélye is. 2006-ban Héra szobrát találták meg, a városfalba építve. Látható itt egy vízi orgona, amelyet a legrégebbinek tartanak a világon. A Dionüszosz házának nevezett épületmaradványban nagyon jó állapotban maradt meg a mozaikpadló.
Hát majd meglátjuk!

Elég hamar odaértünk, viszonylag nem voltak sokan. Hazalmas területen fekszik az ásatási terület, az egészet nem is tudtuk bejárni. Déméter istennő szentélyét viszonylag közelről is meg tudtuk nézni.

Két szentélyt csak messziről láttunk, mivel víz alatt vannak, most próbálják lecsapolni a területükön lévő vizet.

Az ősi városban több épületet is feltártak, volt amit részben ujjáépítettek. Néhány kép:

Kis pihenő után a két színházat néztük meg. A görög színházat teljesen felépítették, valószínűleg most is tartanak benne előadásokat. Az akusztikája tökéletes. Tényleg az utolsó sorban is hallani lehetett, amint Zsolti a Falu végén kurta kocsma című verset szavalja.

A mezőn átvágva a római színházhoz értünk, amit úgy hagytak, ahogy találták.

Jól elfáradtunk, mire visszatértünk a parkolóba. Már csak 1 program van mára: utolsó pancsolás a tengerben. Este még sétáltunk kicsit, megittuk a Novák-féle hagyományt követve a pezsgőt a tengerparton, majd aludni mentünk, mivel holnap reggel 5-kor indulni akarunk.