Elindultunk. 1062 km és 10 óra 10 perc mentidő vár ránk. Érkezési idő megállás nélkül 11.56. [Végül itteni idő szerint 16.30-ra értünk ide.] Gyorsan leértünk a határra, alig több mint 1 óra alatt. A police.hu szerint kevesebb, mint 15 perc a határátkelés. Hát, attól függ, melyik sorba állsz be. A mienknél speciel 30 perc volt. Közben, amíg vártunk, megtudtuk, milyen kaja van a kantinban, mennyire rossz a kezében lévő műszer. Többszöri próbálkozás után kiderült, hogy a kocsink tényleg benne van a rendszerben, így végre Szerbiába jutottunk. A szerb-macedón határig az út eseménymentes volt.

Hasad a hajnal Szerbiában

A határon jó hosszú sor volt, közel 1 órát kellett várni. Hazafelé rosszabbnak ígérkezik, hosszan állt a visszafelé menő sor. Nem tudom mi alapján szúrtak ki és ellenőriztek kocsikat, de amiket kiállítottak, azt nagyon alaposan átnézték. Éppen előttünk néztek át egy német rendszámú autót, benne egy fiatal párral, még a nesszeszerüket is átvizsgálták.

Észak-Macedóniát eseménytelenül vészeltük át. Gyönyörködtünk a hegyekben, néztük az út menti mohamedán falvakat. Furcsák voltak a sok korábbi ortodox templom után a minaretek.

Most éppen egy végeláthatatlan sorban állunk a macedón-görög határon.

1 órája állunk és még semmi remény, hogy mostanában átjutunk a határon. Egyre nagyobb a hőség, az emberek egyre türelmetlenebbek. 2-3 percenként dudálással jelzik a rosszallásukat. Amit eddig leszűrtünk: kb. 8-10 sor áll, amit 2-3 kapu fogad. A kocsik egyik sávból próbálnak átmenni a másikba. Mi sem állunk jó sorban…

Lehet, hogy ez a felirat utal valamire?

2 órába telt a határátkelés. De itt vagyunk!

Csak kicsit voltunk idegesek. Aztán ugyanez a tömeg találkozott az első autópályakapunál, ahol minden újrakezdődött.

Nem találtuk meg azt a parkolót, ahol 21 évvel ezelőtt voltunk, de találtunk egy hasonlót. Igaz, innen nem látszott az Olimpos.

Az első frissen facsart narancslém az idén!

Azt gondoltam, a macedónoknál nincsen útonállóbb nép, annyit fizettünk az autópályáért (néha legfeljebb 5 km-ért), de tévedtem. A görögök rosszabbak. Kb. 2 km után újra fizetni kellett. Aztán végre megérkeztünk. A hegyen megláttuk a várat, aztán már Platamonasban is voltunk.

A szálloda kellemes meglepetés a volt. Strand ugyan nincs hozzá (kb. 200 m-re el kell sétálni 😄), de az erkélyről látni a tengert.

Lecseréltük az átizzadt ruháinkat, felvettük a fürdőruhát és irány a tengerpart. 

Egy parti beach bárban ülünk és várjuk az első uozónkat. Az uozó mellé füstölt halat is kaptunk, így volt teljes az élvezet!

Végül a tengerbe is bemerészkedtünk. Kicsit hidegebb, mint a Dél-Kínai tenger Vietnamban, de majd megszokjuk:)

Vacsorázni az egyik közeli étterembe mentünk, és arra a megállapításra jutottunk, hogy ide többet már nem kell jönnünk. A környékünkön már mindenki befejezte a vacsorát, amikor mi még meg sem kaptuk. Nem szabad halétteremben csirkéből vagy disznóból készült ételt választani.

Kis séta a kikötőben, majd aludni mentünk. Hosszú volt ez a nap!