Reggeli után az Anett Tours irodáját kerestünk meg. 21 évvel ezelőtt velük voltunk itt először. Sajnos az iroda még zárva volt, bár az internet szerint nyitva kellett volna lennie.  Megnéztük a kiírt programokat, este majd visszajövünk lefoglalni amire el akarunk menni. Irány Vergina! Nem tudom hogyan van beállítva a GPS, de most olyan utakra vitt, hogy autóval sem találkoztunk.

Láttunk viszont elvadult kutyafalkát, sőt egy, az úton keresztben átkelő teknőst is. Úgy gondolta, nyugodtan nekivághat, úgyse jön itt semmi.

Nagyon sok gyapotültetvényt is láttunk. Én még soha nem láttam, közelről is megnéztük. Kétféle virága van, alul rózsaszín, felül pedig sárga. A növény az összes fejlődési szakaszát tartalmazza: egyszerre láttam rajta virágot, kezdeti állapotban lévő termést, illetve a vattaszerű anyagot, ami valószínűleg a magja lehet. (Lehet, hogy ez így nem teljesen pontos, de nem vagyok botanikus. Majd utána nézek.)

Verginában II. Filipposz, Nagy Sándor apjának a sírját néztük meg. A sírt/sírokat teljesen ép állapotban találták meg, tele edényekkel, használati eszközökkel, fegyverekkel, gyerekjátékokkal, illetve rengeteg, aranyból készült tiarával, nyakpánttal. A sírok márványból készültek, rajtuk színes festményekkel. Nagyon meleg volt odakint, jól esett a légkondicionált múzeum.

Ezután Edesszába mentünk, ami Görögországban az egyik kedvenc városom. Fent van a hegyekben, tele patakokkal, kisebb-nagyobb vízesésekkel, szökőkutakkal. A Nagy Vízesés nem változott a 20 év alatt semmit [mint ahogy én sem, ez ugye a 2 kép alapján egyértelmű :)].

Őrületes erővel ömlik le a víz, szórja a vízpermetet, amin megjelenés a szivárvány. Az a jó még az egészben, hogy be lehet menni a vízesés mögé.

Még egy fényképet akartunk megismételni: Zsolti a fában. Ilyen volt, ilyen lett:

Tavaly Vietnamban volt egy „csókos” képünk a hídon. Ez most egy hasonló:

Aztán szembe jött a valóság:

Csak megjátszotta 🙂

Hosszú út vezetett vissza Platamonasba, de sokkal jobb út, mint ahogy Edessa felé mentünk. Most nem tértünk le a főútról.

Ma kimaradt a tenger, holnap majd bepótoljuk. Koktélozás a tengerparton, majd elindultunk megkeresni egy éttermet, ahol 21 éve voltunk.

Ez a ház már 21 éve is ilyen volt.

Ezt az éttermet kerestük, de nem biztos, hogy megtaláltuk. A móló, ahol az étterem volt, teljesen átalakult, csak kicsit emlékeztetett a keresett helyre. A vacsora viszont finom volt, a rák már majdnem olyan, mint Vietnamban.

Visszasétáltunk a szállodába, közben persze fagyiztunk is.